villámvédelem|
Az utóbbi időben egyre szélsőségesebb az időjárásunk. Ezt többek között a rendkívül heves villámlással kísért nyári zivatarok formájában is tapasztalhattuk. A villámcsapás az épületekben, villamos hálózatokban kárt tehet. Az épületben tartózkodóknak sérülést okozhat. A villámcsapás ellen nem, de a villámcsapás káros hatásai ellen védekezhetünk. |
 |
A villámcsapás káros hatásait két csoportba sorolhatjuk:
Közvetlen becsapás okozta hő és mechanikai hatás: A villámcsapás hője az éghető anyagokat lángra gyújtja, a hőre lágyuló és fémes anyagokat megolvasztja. A 100kA nagyságú áram mágneses erőtere a fémekre olyan erőt fejt ki, amely azokat elgörbíti, az eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná teszi. (pl. eső csatorna, fém korlát )
Másodlagos hatás - túlfeszültség indukálása: A villámcsapás okozta túlfeszültség az épületbe érkező fémes vezetékhálózatok bármelyikén érkezhet, abban az esetben is ha az épületet nem érte közvetlen villámcsapás. A túlfeszültség mértéke a villámcsapás 100m-es körzetében 1kV is lehet, 1 km-es körzetben 200-300 V-os értéket érhet el.
A túlfeszültség érkezhet az erősáramú vezeték hálózaton, de érkezhet a TV vagy telefon hálózaton is. A villamos készülékek amelyeket a gyártó CE jelzéssel látott el az impulzus jellegű max. 4-500 V-os feszültség ellen védettek, de ennél nagyobb túlfeszültséget nem viselnek el. A gyengeáramú hálózatokon (telefon, TV antenna) a védelmi szint 250V, ezek a beérkező 2-300V mértékű túlfeszültséget a legtöbb esetben nem viselik el.
A közvetlen becsapás hatásai ellen nyújt védelmet a külső villámvédelmi rendszer (villámhárító), a túlfeszültség okozta károk ellen a teljes túlfeszültségvédelmi rendszer kiépítése nyújthat védelmet.
Bizonyos épületekre jogszabály kötelezően előírja a villámhárító létesítését. Ahol nem kötelező, ott a villámhárító és túlfeszültség védelmi berendezés telepítése elsősorban gazdasági és nem műszaki döntés. Azt kell mérlegelni, hogy a várható becsapási esély elhárítására tett műszaki intézkedések költsége összhangban van-e a védendő épületben keletkező kár mértékével.
Jogszabály-háttér:
Az Magyar Szabványügyi Testület az európai villámvédelmi szabványsorozatot 2006.08.01.-én MSZ EN 62305 szabványjelzettel magyar nemzeti szabványsorozatként közzétette. (magyar nyelven ez év végén jelent meg a mind a 4 lap, kb. 500 oldal terjedelemben) Az eddig használt magyar villámvédelmi szabványsorozat, az MSZ 274 visszavonásra került 2009.02.01.-én.
Jelenleg a 9/2008.ÖTM-rendelet mellékletét képező Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatályos, alkalmazása kötelező. A rendelet jórészt megegyezik az MSZ 274-el. Ebből következik, hogy előírásai sok esetben eltérnek az érvényes szabványtól. (az OKF-től eltérési engedélyt kérve azonban már most is lehet az új szabvány szerint villámvédelmet létesíteni)
Ide kattintva láthat néhány fotót látványos villámcsapásokról.
Ide kattintva láthat néhány fotót elkészült villámvédelmi munkáinkrók
Tovább a villámvédelmi felülvizsgálat oldalra
 |
Gyakran Ismétlődő Kérdések |
Ha villámhárítót szereltetek a házra, az megvéd minden villámkártól?
Nem. A villámhárító csak a közvetlen becsapástól védi az épületet. A villám az épület helyett a villámhárítóba csap bele, ami levezeti a földbe. A villámcsapás okozta túlfeszültségtől a villámhárító nem véd, az elektronikus készülékek attól még meghibásodhatnak. Teljes védelmet a komplett külső és belső villámvédelmi rendszer nyújt.
Mi az a külső villámvédelmi rendszer?
A külső villámvédelmi rendszer az épületen elhelyezett felfogók, levezetők, és földelők rendszere. Köznyelven villámhárító.
Mi az a belső villámvédelmi rendszer?
A belső villám és túlfeszültségvédelmi rendszer elektronikus készülékek méretezett, összehangolt rendszere, amit a villamos hálózat meghatározott pontjain kell beépíteni.
Társasházunkra nem kötelező a villámhárító. Miért kell akkor mégis foglalkoznunk a meglévő régi villámhárítóval?
A jogszabály nem minden épületre írja elő villámvédelem létesítését. Ha van az épületen villámhárító akkor viszont azt karban kell tartani, és kilenc évente felül kell vizsgáltatni. Ennek az az oka, hogy egy hibás, sérült villámhárító veszélyesebb lehet, mintha egyáltalán nem lenne.
A régi építésű társasházaknál gyakran előfordul, hogy az épület építésekor került rá villámhárító, de azt azóta nem tartották karban, vagy egy tető felújításkor részben visszabontottak. Például: egy olyan villámhárító aminek felfogói fenn vannak a tetőn, de a leveztőket részben elbontották felfogja ugyan a villámcsapást, de levezetni nem tudja. Ez fokozza az épület veszélyeztetettségét.
